FiiO FP3 planár fülhallgató teszt

2025. szeptember 22., hétfő, 14:40

FiiO audio hifi fülhallgató FiiO fülhallgató hifi fülhallgató fülhallgató teszt FiiO fülhallgató teszt hifi fülhallgató teszt

A FiiO meggyőződése, hogy nem lehet egyetlen filozófiával meggyőzni az audiofil közösséget, mivel mindenki hallása más. Nemrég kiderült, hogy lát fantáziát a síkmágneses (planar magnetic) hangszóró technológiában. Eddig csak nagyméretű fejhallgatókban alkalmazta, de az FP3 érkezésével egyértelművé vált, hogy a cég töretlen lelkesedéssel lép a számára járatlan utak felé.

A hiányzó láncszem

A hallójáratba illeszkedő fülmonitorok (IEM) eredetileg színpad és stúdiótechnikában tevékeny szakemberek, zenészek körében terjedtek el. Fő ismertetőjegyeik közé tartozik, hogy a fülhallgatóból közvetlenül kijövő kábelszakasz nem lefelé lóg (mint a hagyományos earbud kivitelnél), hanem a fül fölé/köré kell kanyarítani, ami a hétköznapi kialakításokhoz képest jobb stabilitást nyújt. A FiiO jó pár éve, többek között ezen a kategórián is ügyes fogást talált. Szerteágazó kínálatát tovább színesíti az FP3, melynek fő különlegessége, hogy síkmágneses (planar magnetic) hangszórót tartalmaz.

Utóbbi érdekessége, hogy e technológia eddig csak lényegesen drágábbb és nagyobb modellekben volt elérhető, de mára egyfajta demokratizálódás vette kezdetét. A "pénztárcakímélő" síkmágneses IEM-ek trenddé váltak, igaz, zömében olyan gyártóktól, melyek Európába kevésbé törtek be, illetve Magyarországi forgalmazójuk egyelőre nem ismert (pl. KZ PRX, 7HZ Timeless, Kinera Celest Yaksha, TANGZU Wan'er S.G., stb.).

A FiiO itthoni hivatalos forgalmazójaként tevékeny KriptonIT Kft. stabilan működik 2010 óta, tőlük kaptuk kölcsön a jelenleg bemutatott tesztpéldányokat is. Kétféle kiadás létezik, az egyik 3,5 mm-es Jack, a másik pedig USB-C végződésű (FP3 TC). Utóbbi beépített DSP-vel, illetve 384 kHz/24 bites dekódolással rendelkezik. További plusz szolgáltatása, hogy telefonos alkalmazással (vagy a FiiO Control böngésző alapú felületével) 8 sávos PEQ funkciót nyújt, szimmetrikus hajtás és kábelre integrált mikrofonos távvezérlő (hangerőt és hívásokat is tud kezelni) mellett. Az analóg/USB-C verziós FiiO FP3 fülhallgatók ára sorok írásakor 45 000/50 000 forint körül mozog, ami erős középkategóriának felel meg.

Technikai részletek

A termék lelkét képező, teljesen házon belül fejlesztett hangszóró 14,5 mm-es, alig 1 mikrométer vastagságú PET membránnal. Utóbbit alumínium és titán réteggel vonták be, melyek szerepet játszanak a hangzás finomításában. A membránon elhelyezkedő vezetősáv mindössze 0,055 mm széles, ezt vákuumkamrás és hőkezeléses eljárásokkal építik bele a hangkeltő rétegbe. Külső és belső oldalán összesen 14 mágnescsíkot helyeztek el, melyek a gyártó leírása szerint "mátrix jellegű mágneses áramkört" eredményeznek. Függetlenül attól, hogy mit tud a termék a gyakorlatban, lenyűgöző, hogy ilyen szintű gyártástechnológiát tudnak alkalmazni már a középkategóriában is.

További érdekesség a valódi fából készült külső takarólemez. A basszusok hangolása érdekében egy szabadalommal védett belső üreget (Tesla Valve) is kialakítottak, melyet először az FD15-ös fülhallgatónál alkalmaztak. A hangszórókamra füllel érintkező részeit 3D nyomtatóval készítették, arra törekedve, hogy kisebb legyen a kontaktfelület, hogy a fület kevésbé nyomja az eszköz (a FiiO közleménye szerint hagyományos síkmágneses fülhallgatók esetében negatív komfort élményt okozhat a nagy méret).

Küllem

Tesztalanyunk a FiiO-tól megszokott, elegáns csomagolásban érkezik. Tartozékainak része három-három pár fülilleszték (az egyik kiegyensúlyozott, a másik magashangra fókuszáló hangzást eredményez, egy átlátszó védőtok és egy 1,2 méteres kábel. A Jack és USB-C dugós kiadás esetében is elegáns kivitelű, belül ezüstözött OFC rézvezetővel, a fülhallgatóba pedig szabványos 2 tűs csatlakozó illeszkedik. Kapunk egy kemény, átlátszó műanyag védőtokot is, ami kevésbé passzol a fülhallgató elegáns megjelenéséhez, de legalább eltehetjük bele a csomagolt és akár jövőbeni kiegészítőket.

A konkrét fülhallgató kifejezetten elegáns, szinte fényűző megjelenésű, amiben szerepet játszik fényesen csillogó szegélye és a polírozott dió borítás. A négy szálból font, áttetsző köpennyel takart kábel tartósságot sugall, a fülesekbe illeszkedő 2 tűs érintkezők jelentősen megkönnyítik az utólagos cserét, ha bármiért szükség lenne rá. Összességében enyhén díszes, de igényes külsejű terméket kapunk, mely tartósságot sugall. Nem a teljesen fekete-szürke professzionális érát, hanem a hifi vonalat célozza meg, melyben az esztétika is meghatározóbb szerephez jut.

Használat közben

A FiiO FP3 viszonylag kompakt háza által jól besimult a fülbe, kerekített széleivel hosszabb távú használatnál sem okozott bántó, feszítő érzetet. A zajelnyomás hatékonysága a mellékelt szilikon fülillesztékekkel valamivel jobbnak bizonyult az átlagosnál, de erős városi zajban vagy más hangos környezetben a külvilág hangjai közepes mértékben beszűrődtek. Akinek fontos a jobb passzív zajszigetelés, tud hozzá utólag vásárolni szivacsos, kimondottan e célra optimalizált illesztéket.

A fül mögé illeszkedő "kampós" kialakítás jó stabilitást nyújtott sétához és általános tevékenységekhez, bár intenzív sportra nem ezt a terméket választottuk volna. Esetleg egy merevítő dróttal jobb rögzítés valósulna meg, bár az jobban rászorulna a fülre, vagyis a FiiO mérnökei sejtésünk szerint tudatosan döntöttek a kevésbé feszes, átlátszó zsugorcsővel bevont kábelrész mellett. Az USB-C kiadás esetében, amennyiben nem túl hangos környezetben tartózkodtunk, remekül bevált a kábelre integrált mikrofon és a jelszint vezérlő (hangerő szabályzó) gombokra is reagált a teszthez használt Samsung okostelefon.

A FiiO Control alkalmazásban többsávos parametrikus EQ áll rendelkezésre, melyben mi tudjuk meghatározni a beállítani kívánt frekvenciasávot, a szűrőtípust és a meredekséget (Q érték) egyaránt. Előre létrehozott sablon, online galéria (mások által létrehozott beállítások) és saját készítésű profilok közüli böngészés egyaránt lehetséges.

Hangminőség

Cassandra Wilson - Red Guitar c. számát hallgatva rögtön kiderült a FiiO FP3 egyik fő előnye: nem kellett hangosan járatni ahhoz, hogy a fő dinamikus részleteket mutassa. Valójában halk és közepes járatáson mutatta legjobban kiegyensúlyozott oldalát. Az ütős hangszerek határozottan és kontrasztosan jelentek meg, a jazzgitár telt volt és enyhén meleg. Azt a lendületes, laza hangélményt kaptuk, ami a teljes méretű síkmágneses fejhallgatók gyakori jellemzője. Amit gyengeségként hallottunk, hogy a konkrét, eleven basszus kissé erős jelenlétet kapott e műben, enyhén az éneket is ledominálta. A magas hangok mikro dinamikus részleteit elég felületesen, egy lágy köntösbe bújtatva kezelte a fülhallgató, de az ár ismeretében mindez elfogadható volt.

A Massive Attack - Angel basszusai kemény, tömör tónusokkal jelentek meg. Jól átjött a zene nehéz, komor hangulata, az általános dinamika továbbra is meggyőző volt. A sejtelmesen beúszó dalszöveg kissé lapos és tárgyilagos volt ahhoz képest, amit a (2-3-szor drágább) FiiO alternatíváktól kaptunk, de általánosságban az effektek, halk részletek is konkrét, magabiztos ábrázolással jöttek át. Meg kell jegyezni a fülhallgató kulcs előnyét, nevezetesen azt, hogy ügyesen mellőzte a magas frekvenciás élezést. Nem vált harsánnyá vagy szúróssá, ami részben a síkmágneses hangszóró érdeme is volt. Ez meghatározó tulajdonság lehet azok számára, akik gyakran hallgatnak kevésbé jó minőségű, akár online közvetített tartalmakat, melyek tömörítése a kényesebb audiofil fülhallgatókon túlságosan a hibákra terelheti a hallgató figyelmét.

Stan Getz & Joao Gilberto - The Girl From Ipamena c. ikonikus bossa nova darabja meglehetősen minimalista összetételű, csupán két énekes és néhány hangszer hallható benne, szellős váltásokkal, könnyen követhető dallamokkal. A FiiO FP3 ezzel a zeneszámmal minden korábbinál egyértelműbben tudomásunkra adta erősségeit és hiányosságait. A basszus kezelése nem volt kimondottan realisztikus, de kellemes teltséggel, kissé melegítve jelentek meg a nagybőgő dallamai. Ehhez közvetlen, nyugodt énekhang és sima, egyszerű textúrájú cintányér társult. Az FP3 nem a belépő kategóriás IEM-ek erősen száraz, vagy éppen "V görbés" hangzását képviselte, hanem egy könnyen befogadható, barátságos irányt, ami egyszerűen csak elősegíti, hogy a hallgató kikapcsolódjon, jól érezze magát. Igaz, hogy a színpad tere ezúttal sem volt túl tagolt (a hangszerek és az ének szinte egymás nyakában, szűkösen jelentek meg), a részletesség pedig kevésbé érvényesült (a magas felbontású fájl ellenére), de közben telt, meleg és könnyen emészthető karaktert kaptunk.

Van-e hallható különbség a sima és TC (USB-C dugóval szerelt) FiiO FP3 között? A rövid válasz, hogy alapbeállításon igen. A Jack csatlakozós verzió, amennyiben minőségi hajtást kap (ezúttal egy RME ADI-2 DAC FS volt a forrás), jobb magas frekvenciás tisztaságot nyújthat. Az USB-C kiadás kevésbé szeparált színpadon jeleníti meg a hangokat, viszont finomabb a basszus kezelése. A Jack dugós FP3 enyhén vaskosabb és erősebb bassszusokkal kezelte a Red Guitar-ban lévő pengetéseket, de ismét hozzá kell tenni, hogy mindez utólagos EQ nélkül, az általunk használt eszközzel szerzett tapasztalatot írja le. A FiiO Control alkalmazáson keresztül meglehetősen aprólékos PEQ beállítás válik lehetővé, mellyel - bár a részletek kidolgozottságát közvetlenül nem befolyásolja - teljesen meg tudjuk változtatni, hogy mely frekvencia tartományra helyezzen nagyobb hangsúlyt a TC kiadás.

Alternatívák

A FiiO JH5 másfajta koncepcióra épülő fülhallgató párezer forinttal kedvezőbb árcédulával, mely keményebb zenei stílusok (és sok basszus) kedvelőinek lehet vonzó. Hátránya, hogy a basszusa kevésbé olyan kontrollált alapbeállításon, mint az FP3-nak, ahhoz képest bőkezűbb, egyúttal pontatlanabb. Viszont a zajelnyomás hatékonysága szerintünk valamivel jobb volt annál a terméknél. Akik inkább professzionális célra keresnek egy fülmonitort, mely ráadásul kisebb, azoknak a dinamikus hangszórós Sennheiser IE 200 teszt elolvasása javasolt. E sorok írásakor bizonyos helyeken kicsivel 50 000 forint fölött is elcsíphető és térhatásban pontosabb, mint a FiiO, igaz, nincs belőle USB-C dugós, DSP-s kivitel és a síkmágneses hangszóró bársonyos melegsége helyett egy kimértebb, feszesebb karaktert képvisel.

Végszó

A FiiO FP3 sokféle közönséget képes célba venni. Azoknak is alternatíva, akik megelégelték, hogy 50 000 forint alatt a manapság divatos TWS fülesektől nem kapnak kellő egységességet és finom karaktert. Különösen az USB-C csatlakozós csomagban érdemes gondolkoznia azoknak, akik mobileszközt (vagy akár számítógépet) fognak elsődleges forrásnak használni. Kreatív elgondolás, hogy párezer forint különbséggel a vásárló tud választani az analóg, vagy a DSP chippel felvértezett, FiiO appon keresztül konfigurálható verzió közül. Egy inkább meleg, laza, telt hangzást kapunk, melynek előnye, hogy mellőzi a harsány éleket és kisebb terhelésen is meglepően sok dinamikus részletet képes megőrizni. Fő erőssége a basszus, mely néha már-már szükségtelenül lelkes, de EQ-val kompenzálható és a könnyűzenei stílusok kedvelői valószínűleg éppen ezt szeretik.

A hangkarakter összességében rendkívül kellemes annak ellenére, hogy nem olyan extrém hangfelbontású, illetve térérzetű, mint a gyártó drágább termékeinél - a kedvező ár ismeretében nem igazán találtunk kifogást. A FiiO FP3 talán nem a gyártó eddigi legnagyobbat robbantó terméke, de még "kritikus füllel" is szívesen, felhőtlenül kikapcsolódva hallgattunk rajta zenét. Nem mellékesen munkára, tartalomszerkesztési feladatokhoz és csendesebb helyeken, hívások lebonyolítására is kifogástalan kiegészítő volt a TC kiadás. Kétségtelenül örömteli, hogy a megfizethetőbb szegmensben is elterjed a síkmágneses technológia. A FiiO rátermettségét mutatja, hogy ezt a csomagot előbb tudta piacra dobni, mint egy kevésbé rugalmas Sennheiser vagy Audio-Technica. Az FP3-hoz hasonló termékek, ha látunk belőlük hasonlókat a jövőben, hosszú távon komoly lépéselőnyt képezhetnek a "régi nagyokkal" szemben.

1 2

Következő oldal >