Bowers & Wilkins PX7 aktív zajzáras Bluetooth fejhallgató teszt

Komolyra fordítva

2019. december 3., kedd, 07:20

Bowers Wilkins BW audio hifi fejhallgató Bowers fejhallgató BW fejhallgató Bluetooth fejhallgató zajzáras fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt mobil fejhallgató teszt Bluetooth fejhallgató teszt aktív zajzáras fejhallgató

A légitársaságok munkaerőhiánya és a városban közlekedő, sose látott mennyiségű gépjármű egyértelmű jele annak, hogy az utazás a modern ember számára alapvető és létfontosságú tevékenységgé vált. Ugyanakkor e téren is a kényelmet hajkurásszuk, ezért nem meglepő, hogy zenehallgatási élményünket jobbá tevő, prémium kategóriás, rendszeres utazók igényeire optimalizált fejhallgatóból is egyre több készül. A Bowers & Wilkins számára mostanra ez hazai pálya, a kategória legjobbjaival igyekszik felvenni a versenyt, ezért vétek lett volna kihagyni a PX7 tesztelését.

Egy lépéssel tovább

A Bowers & Wilkins PX7 a korábban általunk is bemutatott PX5 nagyobb, fül köré fekvő testvére. Kb. 130 000 forintos árával olyan riválisokkal kell szembenéznie, mint a Sony vagy a Bose. Ennek megfelelően hozza a prémium kategória szolgáltatásait: több fokozatban állítható aktív zajkioltást, speciális anyagokat, telefonálási minőséget javító szűrt (öt darabos) mikrofonkészletet és persze az olcsóbb, vezeték nélküli fülesekhez képest fejlettebb hangot. A fejhallgató mögött ugyanaz a tervezőcsapat áll, akik a világ számos stúdiójában (többek között Abbey Road) használt 800 D3 hangfalakat is megálmodták.

A többek között aptX HD kodeket is támogató fejhallgató egyedi tervezésű 43 mm-es hangszórókat tartalmaz, digitális-analóg jelátalakítója 24 bit/48 kHz mintavételezéssel működik. Egyetlen feltöltést követően 30 órányi üzemidőt ígér, 15 perces gyorstöltéssel pedig 3 órát képes egyhuzamban zenélni.

Küllem

A PX7 leplezetlenül hordozza tovább a cégtől megszokott stíluselemeket. Említést érdemel, hogy a rajta lévő szövet kárpit nano bevonattal rendelkezik, ennél fogva ellenálló a nedvességgel és szennyeződésekkel szemben. A kamrák felfüggesztése szénszálas, ami a fémhez képest könnyebb és strapabíróbb, emellett akusztikai szempontból is előnyösebb.

A füleshez mellékelt, kemény falú, cipzáras védőtok (inkább táska, mint tok) is példaértékű. Ebbe kifordított kamrákkal helyezhető bele a PX7, melynek vezérlése nem érintésérzékeny felület, hanem fizikai nyomógombok használatával lehetséges. A korábbi PX-hez képest érzékelhetően nagyobbak és puhábbak lettek a párnák a fejpánton és a fül körül is. Ami azt illeti, a komplett fejhallgató hízott egy kicsit, ráadásul nem összecsukható. Pozitív viszont, hogy mindez alig több, mint 300 grammot nyom, ami ekkora méretben kifejezetten könnyűnek számít.

Használat közben

A PX7 kicsit feszesen illeszkedik a fejre, ami eleinte megszokást igényelhet. Ha valaki erősnek találja az oldalirányú nyomóerőt, akkor érdemes finoman kicsit visszahajlítania a fejpántot, ettől máris kevésbé fognak szorítani a párnák. Néhány nap után miután "hozzászokik" a fejhallgató a fej méreteihez, meglepően jó hosszú távú komfort jön létre. Nem olyan pihentető és kényeztető, mint riválisai, ennek ellenére úgy illeszkedik a fül környékén, hogy ne okozzon frusztráló, fájdalmas érzetet. A kis tömegnek köszönhetően a kissé feszes illeszkedés ellenére nekünk is volt számos pillanat, amikor zenehallgatás közben elfeledkeztünk a rajtunk csücsülő PX7-ről.

A füles (ahogy ez a kategóriától elvárható) két eszközzel is párosítható és egyidejűleg használható. Amelyik forráskészüléken elindítunk valamit, az automatikusan felülbírálja a fejhallgató felé küldött jelet. Az adaptív zajkioltás hasonlóan jól sikerült, mint a PX5 esetében, a beépített mikrofon minősége ugyancsak példaértékűnek bizonyult. Applikáció is jár a fejhallgatóhoz, igaz, a szoftverfrissítésen és a hangüzenetek letiltásán (pl. párosításkor női hang tájékoztat a kapcsolat létrejöttéről) kívül nem sok további opciót kínál.

Hangminőség

A PX7 hangja a vetélytársakhoz képest kicsit jobban fókuszált és definiált. Felbontása felnőttes magabiztossággal mutatja a halk, félreesőbb részleteket is. Zárt kialakítása ellenére ügyesen kiszélesített, enyhén előre terelt hangszínpadot hoz létre, amiben a ferde hangszóró elhelyezés is szerepet játszik.

A basszus közel sem olyan lágyított és meleg, mint a vetélytársakon. Szárazabb és könnyebb mélyhangokat használ a PX7, ezért a dinamikus műfajok, jobban mondva ütős basszusok fanatikusai számára lehet, hogy elsőre kissé száraznak és erőtlennek tűnik. Érdemes azonban kicsit türelmesnek lenni és több időt fordítani karakterének megismerésére.

Az első pillanatokban, percekben a mi állunk sem esett le a PX7-től (vélhetőleg azért, mert az előző generációhoz képest valami átütő, kategóriákkal fejlettebb karakterre számítottunk). Ahogy azonban teltek a napok és egyre több zenei stílussal, zeneszámmal ismerkedtünk, egyre jobban megkedveltük. Amennyire emlékezetünk lehetővé tette, a korábbi PX-hez képest ez a modell kicsit nyitottabb és lazább karakterű. Több transzparenciával építi fel a hangszínpadot, ami egy vezeték nélküli fejhallgató esetében meglehetősen ritka adottság.

Rengeteg zeneszámba belekóstoltunk a tesztidőszak alatt, de most következzen néhány konkrét példa! A Faithless - Drifting Away 2.0 hallgatásakor azonnal egyértelművé váltak a fentebb említett sorok: a PX7-nek nem állt szándékában dühöngeni, masszív ütemeket közvetíteni. A basszus ennek megfelelően inkább visszafogott volt, ami kezdetben hiányérzetet keltett. Ha azonban a hallgató bevállalja ezt a kompromisszumot, akkor napok elteltével felfedezhet sok olyan frekvenciaspektrumban és térben elásott részletet, amelyeket máskülönben elnyomnának a mélyebb hangok. Gondolunk itt a Drifting Away háttérben lecsengő, torz, zajos effektusaira és az első részben kritikus zongorabillentyűkre, amelyeket a PX7 meglepő élénkséggel rajzolt ki.

Sara K. - Stars c. száma minden fejhallgató és hangrendszer hazugságvizsgálója. Az énekhang magas frekvenciáit kissé mesterkélten jelenítette meg a PX7, viszont az énekesnőt nem tolta kényszeresen a fej közepére és nem is tompította el úgy, hogy távolinak tűnjön. Ideális távolságra maradt a vokál, a kísérő részletek pedig közel olyan artikulált, részletes módon ugrottak ki a háttérből, mintha vezetékes fejhallgatót használtunk volna. Egyúttal itt értelmet nyert a visszafogott basszus ábrázolás, hiszen a tisztán akusztikus Stars megköveteli az óvatos mélyhang visszaadást.

Kísérleteztünk más jó minőségű hangszeres zenével is (pl. Oscar Peterson Trio - Days of Wine And Roses), melyeknél összességében előnyösnek hatott a PX7 eleven és textúrált közlésmódja. Ezek azonban a forráseszközön tárolt fájlok voltak és a legtöbb felhasználó ma már az internetről közvetített, tömörített állományokat hallgatja. Ezért nem kevés időt töltöttünk Spotify lejátszási listáink böngészésével is és ez volt az a terep, ahol igazán jól teljesített a PX7. Kis mértékben ugyan érzékeltette, hogy a zenék kissé elmosott, elkent jellegűek a számítógépen tárolt veszteségmentes változatokhoz képest. De az utcán/buszon/metrón tartózkodva nem azt figyeltük, hogy vajon mit ront el a Spotify, hanem annak örültünk, hogy még a relatív tömör információból is milyen sok hangulatot és részletet képes átemelni a PX7.

Végszó

A B&W mára láthatóan felmérte a terepet, áttanulmányozta vetélytársait és felnőtt ahhoz, hogy a kategóriától elvárt szolgáltatásokat, az olcsóbb modellekhez képest fejlettebb hangkaraktert, így összességében magasabb szintű felhasználói élményt nyújtson. Ebben a kaotikus küzdelemben nagyon nehéz úgy felülkerekedni, hogy közben egy márkanév a saját egyediségéről, önmagára jellemző stíluselemeiről ne mondjon le. A PX7 némely dolgokban ügyesebb, másokban rugalmatlanabb, mint más hasonló fejhallgatók. Hangja, textúrája a vártnál felnőttesebb, ugyanakkor nem feltétlenül a lágyságról és kényeztetésről, selymességről vagy éppen populáris pumpálásról szól. Akusztikai értelemeben különleges hibrid lett, amely a hifi és utazós kategóriáktól vesz kölcsön adottságokat. A két világ ötvözése talán nem lett tökéletes, de pár éve még vélhetőleg senki nem gondolta volna, hogy a Bluetooth fejhallgatók kezdeti lomha, mosott, élettelen hangja ennyivel magasabb felbontású, vezetékes-szerűbb lehet. Kinek ajánlható mindez? Leginkább azoknak, akik több hangszeres zenét hallgatnak, mint diszkót és jobban keresik a részleteket, mint az erőt, ugyanakkor igényt tartanak a B&W-féle jellegzetes eleganciára. Ők sehova nem akarnak majd menni és semmibe sem akarnak majd belevágni a PX7 nélkül.

1 2

Következő oldal >