Beyerdynamic T1 2nd Generation fejhallgató tesz

Mesterek hangja

2018. november 6., kedd, 14:15

Beyerdynamic audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató Beyerdynamic fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt Beyerdynamic fejhallgató teszt Beyerdynamic hifi fejhallgató

Mára egyre nehezebb behatárolni, hogy hol kezdődik és hol ér véget a high end. Utóbbi egyik fő okozója, hogy az árak is extrém magasságokba törnek. A Beyerdynamic második generációs, jelenlegi zászlóshajó T1 fejhallgatója éppen az árával hívta fel magára figyelmünket. Ha egy ennyire nagy és patinás gyártó bőven félmillió forint alatt tudja adni tudása legjavát, akkor még van remény!

Bevezető gondolatok

Gyártója szerint a T1 képviseli annak a mérnöki tudásnak, minőségnek és precizitásnak a csúcsát, amire ők képesek. A második generáció az előd finomhangolt változatának tekinthető. Nem közöltek pontos részleteket a változtatásokról, csak az eredményt foglalták össze: több melegségre és zeneiségre számíthatunk, fokozottabb, gyorsabb basszus mellett.

A rendkívüli hangért, eleganciáért és komfortért kb. 330 000 forintot kell fizetnünk. Ez a laikusok számára bizony hajmeresztő összeg, figyelembe véve azonban, hogy a közelmúltban megfordult már a fejünkön 400/500/600 ezer forintos füles, sőt, egymillióhoz közelítő rendszereket is teszteltünk, az összképhez mérten még egész reálisnak számít a T1 ára - feltéve, ha a maga kategóriájában képes úgy muzsikálni, ahogy elvárjuk.

Azt már fotók alapján is jól látni, hogy a T1 klasszikus, fül köré fekvő rendszer. A külsején lévő, sűrű rácsos felület csak részben zárja be a hangszórót, ezért félig nyitottnak nevezik. Kétoldalt csatlakoztatott kábele moduláris. Külsejét jó minőségű anyagok borítják, látszólag tartós darab. Mindezt megerősíti az 5 év gyártói jótállás is.

360 grammos tömegének több mint a felét az extra erős mágnessel szerelt, akusztikai hálóba ágyazott, precízen beállított dőlésszögű Tesla hangszórók teszik ki. Ennek konstrukciója nagyságrendileg összetettebb és masszívabb, mint pl. a hagyományos DT sorozatú fejhallgatóké. Aki kíváncsi a hangszóró szerkezeti felépítésére, annak segítség lehet a gyártó itt olvasható ismertetője.

Küllem

Sokszor fontosnak érezzük, hogy a hosszú távon esetlegesen zavaró, megoldásra, elfogadásra váró motívumokat megemlítsük, de a T1 esetében ilyet keresve se találtunk. A fejhallgató iparművészeti remekmű, közben egyáltalán nem giccses, nem próbál luxuskategóriás érzetet kelteni. Olyan letisztult és funkcionális, mint egy Leica. Hiába, ezek a németek tudnak valamit. Esetleges hátrányként említhetnénk, hogy zajos szituációban (hiszen beszűrődnek a külvilág hangjai) nem lehet rajta élvezettel zenét hallgatni, de ez a legtöbb high end fejhallgató esetében kijelenthető.

A fejhallgató nem összecsukható, viszont jár hozzá egy fantasztikus (tényleg) minőségű, kemény falú, cipzáras védőtok. A hozzá mellékelt kábel ugyancsak igényes, 3 méter hosszú, kettős árnyékolású, 7N tisztaságú OCC réz vezetőt tartalmaz. A gyárilag mellékelt vezeték végén csavarozós adapterrel ellátott 3,5/6,3 mm-es Jack dugó található, de opcionálisan rendelhető ugyanebből 1,4 méteres, vagy 4-tűs szimmetrikus XLR végződésű is.

Használat közben

A T1 (2nd Generation) komfortszintje példaértékű. Puha, kényeztető érzetet nyújt, memória szivaccsal bélelt párnái nem melegítenek túlzottan, egységesen eloszlatja tömegét a fejen. Nem érezzük azt, hogy le akarna pottyanni, ugyanakkor oldalirányból szinte egyáltalán nem nyom, csak finoman tartja magát. A pánt szárbetétje precízen beállítható, a szerkezet nem hallat zörgő, kotyogó zajokat a kézben és a fejen sem.

Teszteléshez Beyerdynamic A 2 fejhallgató erősítőt és Astell&Kern SE100 hordozható zenejátszót használtunk. Talán említenünk se kell, hogy ezeknél egyszerűbb elektronikát nem illene a T1 mögé kötni. Csúcskategóriás komponensként csak akkor tudja tudása legjavát nyújtani, ha kellően kiélezett képességű eszközökkel szolgáljuk ki.

Hangminőség

Akik bársonyos, kényeztető hangkaraktert keresnek, azoknak nem való a Beyerdynamic T1. Nem feltétlenül célja, hogy a hallgató mulatozzon, vagy mindent pihentetően, szépítve adjon vissza. Az eredmény 33 %-ban a fejhallgatón múlik, de nem kevésbé fontos, hogy milyen minőségű zenét és milyen elektronikát használunk. Ha eltaláljuk az egyensúlyt, akkor az olcsó(bb) fülesekhez képest átütő élményben lehet részünk.

A T1 elképesztően gyors. A zenészeket, az éneket, a hangokat és effekteket hamarabb a fejünk közepében lévő virtuális hangszínpadra pakolja, minthogy tudomásul vennénk. Sztereó középpontja rendkívül stabil, jelenlét-érzetet és valósághű árnyalást nyújt. Közlésmódja kihegyezett és aprólékos. A részleteket szent, sérthetetlen motívumokként kezeli, a legkisebb rezdülésnek is fontosságot tulajdonít. Hangszeres zenével is bravúrosan bánik. Tranzienseket és mikro-tranzienseket lehet felfedezni a zenekari részletek között. Amikor zenét hallgatunk, azt vagy egy összesített csomagként adják vissza a hangrendszerek, vagy pedig egy újra és újra bejárható térképként, vegyes és mozgalmas részletekkel, amelyek második alkalommal is képesek fenntartani a hallgató érdeklődését. A T1 az utóbbi kategóriát testesíti meg. Ami talán kifogásolható lenne, hogy amit csinál, azt mértéktelen szigorral és fegyelemmel teszi, nem finomkodik, és nem túloz. Hallgattunk már például kétszer drágább füleseket, amelyek a pedáns tálalás helyett inkább laza, magával ragadó élményként akarták reprodukálni a zenét. Ha viszont valaki hangmérnök-beállítottságú és naturalista közlésre vágyik, annak felesleges az extra basszus, a felfokozott izgalmak.

Utóbbiból eredően a basszus nem túladagolt. Néhol árnyalt és szellős, szükség esetén kicsit feszes, de egy pillanatra sem vált túlzóvá. A középső és magas frekvenciák emészthetőbbek, finomabbak lettek, mint a korábbi T1 esetében. Az énekhang frissen, tárgyilagosan, ugyanakkor könnyedén jelent meg. Ami még különlegesebbé teszi a fülest, hogy tudástára nem könnyen behatárolható. A kisebb Beyerdynamic modellek pl. jellemzően fényesebb, hűvösebb karakterrel rendelkeznek. Hozzájuk képest a T1 egyetlen zeneszámon, egyetlen negyeden belül képes volt egyszerre megjeleníteni hideg és meleg tónusokat, egymástól szépen elkülönítve.

Ales Barta előadásában a Toccata and Fugue in D Minor hallgatásakor néha a billentyűk leütését is hallani véltük. Az érzelmi töltet nem maradt el. Tény, hogy egyes (többnyire jóval drágább) riválisok többet képesek visszaadni a térből, szélesebbre tárják a színpadot, jobban átadják az atmoszférát. Ettől függetlenül nem éreztük azt, hogy a T1 bármitől is megfosztana minket. A Massive Attack - Angel c. számot a tőle megszokott, alapos stílusban szólaltatta meg, tanmesébe illő dinamikával. Az ütemek nem voltak úgymond zúzósak, ettől függetlenül a maga nyersessége és tisztasága által úgy éreztük, hogy a friss és ropogós felvételt kapjuk meg. Yuja Wang - Sonatas & Etudes c. (kizárólag zongorát tartalmazó) albumát fülelve az is bebizonyosodott, hogy puhább és természetesebb térvisszaadásra is képes a T1. Így aztán a leendő tulajdonosnak is csak azt tudjuk javasolni, hogy minél több zenét és stílust kóstolgasson, mert a termék alapos ismerkedést érdemel.

Végszó

Ahogy Önök is tudják, nincsen globálisan tökéletesnek nevezhető fejhallgató, hiszen mindannyian mások vagyunk, más füllel, más hallással. A második generációs T1 viszont mindent megtett azért, hogy megértesse velünk; milyennek kell lennie egy tökéletes fejhallgatónak. A hangokat szinte műszeri pontossággal prezentálja, a zenét mérnöki fegyelemmel építi fel a fejben, gyorsasága pedig az unalomig ismert számoknál is képes meglepetést okozni. 330 000 Ft nem kevés pénz, de ezért az összegért mi még jobbal nem találkoztunk, ezért a legkevesebb, hogy Kiváló Termék cédulával jutalmazzuk.

1 2

Következő oldal >