Astell&Kern T5p 2nd Generation fejhallgató teszt

Szabadságba zárva

2019. május 30., csütörtök, 08:45

AstellKern AstellandKern audio hifi fejhallgató hifi fejhallgató AK fejhallgató fejhallgató teszt hifi fejhallgató teszt Astell Kern fejhallgató Astell Kern fejhallgató teszt

Nem először történik olyan, hogy a német Beyerdynamic és a dél-koreai Astell&Kern összefog. A T5p 2nd Generation viszont jelentős előrelépés lehet elődjéhez képest, mivel egy eleve kimagasló termék továbbgondolt változata. A szomszédok végre békére lelnek?

Akkor kinek a gyermeke?

Az Astell&Kern szokásává vált, hogy együttműködjön más fül- és fejhallgató gyártó cégekkel. A kooperáció eredménye olyan termék, amelynek alapjait szakértő cég biztosította, de a végső simításokat az Astell&Kern végezte el. Mindezt tisztességesen, a koppintásérzet leghaloványabb jele nélkül tették, hiszen bár saját égiszük alatt népszerűsítik a fülest, minden esetben megnevezik annak valós gyártóját. Nem titok tehát, hogy a T5p 2nd Generation a német fejhallgató gyártó Beyerdynamic azonos nevet viselő, high end fejhallgatójának továbbgondolt változata. Olyannyira közel áll az eredetihez, hogy ugyanúgy Németországban, kézzel gyártják és méretében/alakjában, ill. párnázásában sem különbözik.

Akkor mi az eltérés? Ami azonnal látható, hogy a külső fedőlemezt ezüstről feketére cserélték és a közepére került a jellegzetes A betű. A robusztus felépítésű Tesla hangszóró mélyhang-visszaadását továbbfejlesztették, a kábelt pedig extra minőségűre cserélték. Mindez kb. 400 000 Ft-ért vásárolható meg.

Küllem

A szokásos Beyerdynamic stíluselemek minden előnyét és hátrányát megkapjuk. Szerencsére utóbbiból nem sokat kell elviselni. Például nem lehet összecsukni a fülest (sem elforgatni a kamráit), és mikrofonos headset modullal szerelt kábel sem jár hozzá (épp úgy nem, mint bármely hasonló high end fejhallgatóhoz). A párnázás feszes, a fejen mégis elképesztő, kellemes puhaság-érzést kelt. A zárt kialakítás ellenére nagyobb fül is kényelmesen elfér a kamrákban.

A moduláris kábel magas tisztaságú ezüst, réz és ezüstözött OCC réz vezetőkből készült. Litze szerkezetű szálait átlátszó TPU köpeny fedi. Csatlakozója 4-pólusú, szimmetrikus 2,5 mm-es Jack, amely mellékelt adapterrel átalakítható 3,5 mm-es sztereó Jack dugóvá. A csomag része egy elsőosztályú cipzáras védőtok is, mely kemény falú, ugyanakkor bársonyos tapintású.

Használat közben

A komfort kifogástalan, ugyanakkor a stabilitás is egész jó, miközben mégsem szorítja fejünket túlságosan a füles. A kábel vastagabb az átlagnál, de szerkezetéből adódóan egyáltalán nem merev, így zenehallgatás közben nem zavaró. Egyeseknek gond lehet, hogy a kábelhossz mindössze 1,4 m, de kiindulva a mai szokásokból, és abból, hogy e terméket elsősorban hordozható zenejátszókhoz szánják, többnyire előnyt jelent.

A zárt kialakításból eredően kapunk némi zajszigetelést, de az átlagosnál nem jobbat. Ezért hangos szituációkban, pl. utazás, vonatozás közben nem ajánlott a T5p 2nd Generation használata (arra inkább Diana fülmonitor, vagy ahhoz hasonló kategória, netalán aktív zajszűréses füles való). Irodai környezetben viszont pont ideális mértékben szorította ki a külvilág hangjait a füles. Talán nem meglepő, hogy a tesztelés Astell&Kern DAP használatával történt.

Megjegyzés: kíváncsiak voltunk rá, hogy az Astell&Kern jelenlegi DAP kínálata mennyire szolgálja ki a T5p 2nd Generation fejhallgatót, illetve melyik készülék illik hozzá legjobban. Ezért az SR15-től az SP1000-ig mindegyik lejátszóval összepárosítottuk egy zeneszám erejéig. Talán nem lepjük meg az olvasót, ha eláruljuk, hogy mindegyik lejátszó között volt hallható különbség. De hogy ne csaljunk, a rendes teszteléshez végül a kb. középre pozícionált SE100-at vittük magunkkal... De most nem is ez a lényeg, hanem hogy a gyártó így létrehozott "magának" egy olyan referencia eszközt, amely segít a hallgatóknak a DAP-ok közti, hallható különbségek feltárásában. Jó ez a Beyerdynamic, az AK és a hallgatók számára is - nézzük csak meg bármelyik közelmúltban tartott kiállítás Astell&Kern standját, zömében a T5p 2nd Generation fejhallgató van a DAP-ok kimenetére csatlakoztatva.

Hangminőség

A frekvenciamenet elég gondosan kimért és (ahogy lentebb konkrét példákkal kifejtjük) nem érződik túlzónak, ami a magas árért cserébe el is várható. A T5p ábrázolásában semmi sem véletlen és a giccsnek nyoma sincs. Mindennek persze ára is van. Például egy vonaton ülve (nekünk legalábbis az IC morajlása gyakran beszűrődött) a zenétől erősebb járműzaj elnyomhatja a basszusokat és ettől erőtlennek tűnhet a fejhallgató (pedig egy csendesebb környezetben egyáltalán nem az). A magas frekvenciák pedig nincsenek úgy lekerekítve, selymessé alakítva, mint sok más olcsóbb/populárisra hangolt füles esetében. Ezért nagyobb hangerőn egyeseknek lehet, hogy túlságosan kíméletlen és száraz lesz a T5p.

Mindez azonban nem feltétlenül baj és némileg kompenzálható. Például minden jobbfajta DAP már tartalmaz többsávos EQ-t. Az SE100 menüjében leheletnyit lejjebb faragtunk a 8 és 12 kHz-es sávokból. Így máris kevésbé volt metsző pl. a Linkin Park dobjátéka. Másfelől a Tesla hangszóró iszonyatosan gyors és kontrollált. Ezért sok esetben nem muszáj hangosan járatni ahhoz, hogy a részletek, textúrák hallhatóvá váljanak, a feszes dinamika szinte mindig garantált.

Valamelyik délután egy találomra kiválasztott, szinte kizárólag latinos gitárjátékot tartalmazó albumot (Rodrigo y Gabriela) hallgattunk végig. A hangszerek intim közelségből szólaltak meg részben a zárt kialakítás, részben pedig a mikrofon elhelyezés miatt. A pendítések viszont távolra úsztak el, a fejünkben felépülő színpadnál messzebbről is érzékeltük az ilyen "lecsengések" távolságát. Ahányszor a gitárosok tenyerükkel vagy ujjukkal ütötték a hangszer lapját, a fizikai impulzus villámgyorsan és élethűen jutott az agyunkba, mintha tényleg ott lett volna a falemez, a fejünktől néhány centire. A Tesla hangszóró ezúttal sem vallott szégyent, szédületes sebességgel és precizitással közölte a játékot. A két zenész meglehetősen gyors és intenzív stílusa ellenére határozottan meg lehetett különböztetni őket egymástól. Sok zárt fejhallgatónál megszoktuk, hogy (mivel a hanghullámok ilyenkor nem tudnak a kamránál kijjebb jutni) a vártnál kicsit nehezebb, teltebb, több basszus keletkezett. A T5p 2nd Gen basszusa egyáltalán nem érződött soknak. Éppen akkora puffanás, kongás, zengés érkezett a hangszerekből, amekkorára a valóságban is számítottunk volna.

Tovább lovagolva a gitáros hullámon, csak kicsit vadabb vizekre térve, Joe Satriani saját nevét viselő albumjára ugrottunk. Az első szám meghallgatásából is sok tényt megosztott velünk a fejhallgató, ismertette lehetőségeit, korlátait, őszintén bemutatta, hogy ő milyen. Direkt, kissé analitikus, tárgyilagos karaktere miatt az agyunk nem igazán tudta élvezetté alakítani a blues/rock albumból származó információkat. Mire azonban eljutottunk a zeneszám közepéig, fülünk úgymond megszokta az óvatos és patikamérlegen adagolt részleteket. Megpróbáltuk elengedni magunkat és nem készakarva keresni/elemezni a zene összetevőit. A fejhallgató önuralma és semlegessége így tette csupasszá, szépítés nélkülivé a zenét. Szárazsága egyfelől megvonta tőlünk a combos lábdob-ütemet. Másfelől az elektromos gitár minden egyes rezdülését nyomon követhettük. Natúr és nyers valójában folyt tudatunkba Satriani játéka.

Az előző sorokhoz illik hozzá tenni, hogy az említett lemez még a kilencvenes évek elején készült, CD-ről rippelve került lejátszónk memóriájára. Azóta a stúdiótechnika is árnyaltabb, fejlettebb lett és a manapság forgalomba kerülő kiadványok zöme 24 bites vagy DSD felbontásban is megszerezhető. Szóval akkor lehetőleg minél frissebb albumok kellenek ahhoz, hogy a zene egy ilyen fülessel egyáltalán élvezhető legyen? Nem. A hallgatónak rá kell majd ébrednie arra, hogy unalomig ismert zenéiből sok részletet még nem fedezett fel. És az is ki fog derülni, hogy a régi, fantasztikus hangzásúnak gondolt kedvencek közül néhány mára borzalmassá vált. Vagy fordítva.

Végszó

Nem véletlenül adtuk e cikknek az ellentmondásos "Szabadságba zárva" alcímet. Az Astell&Kern T5p 2nd Generation ugyanis az átlagos zárt fejhallgatókhoz képest egyértelműen új távlatokat nyitott meg. Jó elektronikával és veszteségmentes műsorral képes olyan érzést kelteni a hallgatóban, hogy a zenehallgatás Mekkájába került. Ez a bőség azonban relatív olyan értelemben, hogy nem kapható meg bárhogyan. A zárt kialakításból adódóan egyesek azt gondolhatnák, hogy ez egy utazós füles, de nem az. Lehet használni útközben is, csak nincs értelme, mert a külvilág zajai könnyen elfojthatják a zenei részleteket. Tehát a teljes kikapcsolódáshoz továbbra is csend és nyugalom kell. Másfelől az őszinte, szépítésektől mentes közlésmód nem biztos, hogy mindenki célja. Hasznos lehet azonban, hogy a fejhallgatót bárki kipróbálhatja, akár saját lejátszójával/zenéivel is a KáCsa Audió boltjában.

Kinek ajánlanánk tehát az AK T5p 2nd Generation fejhallgatót? Természetesen főleg azoknak, akik zárt rendszerben gondolkoznak, vásároltak már korábban AK lejátszót és nem hajlandók lemondani a mikro-dinamikáról, a stúdiós precizitással közölt részletekről. Azoknak, akik nem bánják, ha a rosszul szóló zenéket semmi sem szépíti meg. Akik nem csupán háttérzenei céllal ugranak fejest zenei gyűjteményükbe. Helyette búvárkodni akarnak, korábban figyelmen kívül hagyott részleteket felfedezni.

Mindez magas árral párosul és egyre több ún. csukott rendszerű high end fejhallgató kerül forgalomba, ezért az Astell&Kern termékének folyamatosan nehezedő versenyben kell helytállnia. Mégis érdemes meghallgatni, mert ártól függetlenül az egyik legjobb zárt kialakítású, fül köré fekvő füles, amellyel mostanáig találkoztunk, az már csak hab a tortán, hogy eszelősen néz ki és jó partner bármelyik Astell&Kern lejátszó mellé.

1 2

Következő oldal >